Forex-devizapiac (Forex, FX) a világ legnagyobb, napi több mint 6 billió dolláros forgalmú, decentralizált pénzügyi piaca, ahol a valuták árfolyama folyamatosan, kereslet–kínálat alapján alakul. Kulcsfontosságú a világgazdaság, a kereskedelem, a tőkeáramlás és a jegybanki politika szempontjából.
Mi a Forex és miért fontos?
– A Forex egy globális OTC (tőzsdén kívüli) piac, ahol bankok, jegybankok, intézményi befektetők, vállalatok és spekulánsok kereskednek devizapárokkal (pl. EUR/USD, USD/JPY).
– A piac 24 órában, hétfőtől péntekig működik, ez a leglikvidebb pénzügyi piac, alacsony tranzakciós költségekkel.
– Nélküle a nemzetközi kereskedelem, turizmus, határon átnyúló befektetések és a globális fizetési forgalom gyakorlatilag nem lenne hatékonyan megvalósítható.
A devizapiac fő funkciói:
– Konverzió: Egyik valuta átváltása a másikra, ami szükséges a külkereskedelem, utazás, szolgáltatásexport lebonyolításához.
– Kockázatkezelés: Forward, futures, opciós ügyletek segítségével a vállalatok és befektetők fedezhetik árfolyamkockázatukat.
– Spekuláció és arbitrázs: Rövid távú árfolyammozgásokból származó profitkeresés, illetve piaci árkülönbségek kihasználása, ami hozzájárul a likviditáshoz és az árak közel „hatékony” szintjéhez.
Mik befolyásolják a Forex piacot?
– Makrogazdasági mutatók: GDP-növekedés, foglalkoztatottság, infláció, külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg mind hat a deviza iránti keresletre és kínálatra.
– Kamatlábak és jegybanki politika: A magasabb kamatszint vonzza a külföldi tőkét, erősítve az adott devizát; kamatcsökkentés és laza monetáris politika gyengítheti azt.
– Infláció: Emelkedő infláció általában kamatemelési várakozásokat hoz, ami erősítheti a devizát, de tartósan magas infláció a versenyképesség romlásán keresztül később gyengítheti.
– Geopolitika és piaci hangulat: Háborúk, szankciók, politikai bizonytalanság, hitelminősítés-változások, „risk-on/risk-off” hangulat jelentős árfolyamkilengéseket okozhatnak.
– Jegybanki intervenciók és devizatartalékok: A központi bankok időnként közvetlenül lépnek a piacra deviza vétele–eladása révén, illetve tartalékaik felhasználásával próbálják „rendezett piaci viszonyok” mellett tartani az árfolyamot.
Mit befolyásol a devizapiac?
– Nemzetközi kereskedelem és versenyképesség: Gyengébb deviza általában javítja az export versenyképességét, de drágítja az importot; erős deviza ennek a fordítottját eredményezi.
– Infláció: Árfolyam-gyengülés növeli az importált termékek és nyersanyagok hazai árát, ami közvetlen és közvetett inflációs nyomást okoz.
– Tőkeáramlások és FDI: Deviza-leértékelődés olcsóbbá teheti a hazai eszközöket külföldi befektetők számára („fire sale” effektus), míg stabil, erős deviza vonzó lehet hosszú távú befektetések számára.
– Gazdasági növekedés és foglalkoztatás: Az árfolyamváltozások az exportorientált és importfüggő ágazatokon keresztül hatnak a termelésre és a munkahelyekre, szektoronként eltérő győztes–vesztes mintázattal.
Miért kritikus a szerepe a rendszerben?
– Árjelzés és információ: Az árfolyam a piac összesített véleményét tükrözi egy ország gazdasági kilátásairól, kockázati megítéléséről és monetáris politikájáról.
– Puffer a sokkokra: A rugalmas árfolyamrendszer sok külső sokkot (nyersanyagár, globális kamatszint, geopolitika) részben árfolyammozgásba csatornáz, ami segíthet elkerülni a merev alkalmazkodást a reálgazdaságban.
– Kockázat forrása és kezelője egyszerre: A volatilis árfolyam jelentős kockázat a vállalatoknak és befektetőknek, ugyanakkor a fejlett devizapiac eszközei (hedging) lehetővé teszik ennek professzionális kezelését.
A következő lépésben szívesen bontom le kifejezetten trading-szempontból (likviditás, volatilitás, fő párok, időzónák, tipikus stratégiák – carry, trendkövetés, news trading) kereskedői nézőpontú összefoglalóra is.